2019 végén találkozott 13 szervezet, ekkor a szakpolitikákat alakító központi kormányzattal, helyi hatóságokkal történő kapcsolattartásról, az együttműködés lehetőségeiről és korlátairól beszélgettük és maradtunk ad-hoc kapcsolatban.

2020 elején kitört járvány okozta bizonytalan helyzet tovább erősítette ennek a szakmai közösségnek az összetartását, először hetente, majd kéthetente, havonta találkoztunk, segítettük egymást a frissen megélt kihívások leküzdésében. Az egyik ilyen volt a hirtelen a településen megjelent segélyosztó szervezetek és az adott településen évek óta dolgozó fejlesztő szervezetek érzékeny viszonya. Enne kapcsán, egy mindkét felet megszólító egyeztetést követően, elkészítettünk egy a témát körbejáró hiánypótló anyagot, mely a tudástárban megtalálható.

Az együttműködést tovább erősítő következő együttműködés – a szakmai párbeszéd nélkül született – új, 2030-ig tervezett roma stratégia elemzése volt, melyet 2020 januárjában fogalmaztunk meg:

Általános vélemény a Magyar Nemzeti Felzárkóztatási Stratégia tervezetéről

A 160 oldalas anyag tíz fejezetéből kilencet 84 oldalban véleményeztük és határozottan kértük a felelős kormányzati szereplőket, hogy vonják be a szakmai szervezeteket az anyag véglegesítésébe, ám ez nem történt meg. Öt sajtóanyagban (Magyar Narancs, Szabad Európa, 444, Telex , Mérce) nehezményeztük, hogy a szakmai szervezetek nélkül dolgozzák ki a tíz vére érvényes kormányzati roma stratégiát.

Ekkor határoztuk el, hogy megalakítjuk a hálózatot, mely végül 2021 júliusában létre is jött. 

A kormány 2021 augusztusában, gyakorlatilag módosítás nélkül, elfogadta a stratégiát, aminek lényegét röviden így értékeltünk: „Legyen valami, aztán meglátjuk, mi lesz!”

Mi pedig elhatároztuk: önállóan fogunk hozzá egy új roma stratégia alapjainak a lerakásához, bevonjuk a témához hozzászólni szándékozó roma és fejlesztő szervezeteket, kormányzati szereplőket, független, döntések előkészítésében járatos elemző intézeteket, majd az anyagot társadalmi vitára bocsátjuk.